Tessék elmenni a Természettudományi Múzeumba, és megnézni a Magyarországon talált dinoszuruszleleteket! Szenzációs, hogy a távoli kréta idején, 80 millió évvel ezelőtt éppen itt nálunk, a Bakonyban – ami persze akkoriban még nem Bakony volt – éltek dinók. Pláne, hogy csontmaraványaikat egy lelkes fiatal magyar geológus ásta ki.
Ősi Attila kicsi korától „dinó fan”, mesébe illő a története, kár, hogy nem kap elég hangsúlyt a kiállításban. Egy beépített képernyőn fut ugyan egy film a feltárásról, és egy nyúlfarknyi falfelirat is tájékozatja a látogatókat, de ennél lehetett volna jobban is „sztárosítani” az ifjú tudóst és csapatát.
A magyar dinók viszont ott vannak életnagyságban, csontvázak, csontmaradványok, állkapcsok, puzzle-k formájában is. Ők is lehetnének még hangsúlyosabbak, kevésbé egy kirakó darabjai egy korról, amelyről olyan keveset és mégis olyan sokat kiderítettek már a kutatók.
A kicsi kiállítás nagy időtávot ölel fel, a Triász, a Jura és a Kréta fura élőlényeinek lenyomatai, rajzai, makettjei köszönnek vissza a tárlókról, életképekről és a falakról. Ebben a földtörténeti korszakban kap helyet az idehaza talált Bakonydraco, Hungarosaurus, Ajkaceratops és Komlosaurus is. A galéria kiállítóterébe átnyúló, azzal összeköttetést teremtő középső térben farkasszemet néz velünk a magyar csapat. Jó látni őket! Átellenben a Hungaroszaurusz tekintélyes csontvázrekonstrukciója feketéllik (a fekete fal előtt…).
A rendezők szeretnének ennél sokkal többet is megmutatni, és a Jurassic park-kontextusnál mélyebb összefüggésekre rávilágítani. Aki tehát szeretne elmélyedni a távoli földtörténeti korban, megteheti: a tematikus tárlókban ott sorakoznak mindenféle ammoniták és csigaszerű élőlények. Láthatunk kőbe dermedt lenyomatokat, időnként már-már művészi kompozícióként, például egy megkövült halraj lenyomatát. Van még sok-sok térkép is, amelyeket a változatos interaktív alkalmazások segítségével vésnek az agyunkba. A kiállítást is egy kivetített térkép nyitja, és az érintőképernyős, minden irányban mozgatható kontinensrendező foglalja keretbe. Mindjárt a bejáratnál a joystick-időkerékkel eljátszhatjuk a kontinensek vándorlását, kifelé megint, csak most okostelefon-módra: a távoli múltból így jutunk el a 21. századba, képletesen és ténylegesen.
A kiállítás koncepciója nagyon is tudományos, a kivitelezése legalább ennyire modern. Bár felbukkannak a hagyományos tárlók, a kirakók, az érintőképenyők és interaktív alkalmazások élménnyé formálják a tárlatnézést.
Magyar Természettudományi Múzeum, Eltűnt világok – Dinoszauruszok kora Magyarországon
www.kvizkaland.hu
